MS mester és kora

A tárlat középpontjában MS mester legismertebb alkotása, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltára áll. E monumentális remekműből fennmaradt hét táblaképet most először láthatja együtt a nagyközönség.

A bemutató a csaknem száz műalkotás mellett térképek, makettek, ötvöstárgyak, valamint korabeli dokumentumok segítségével ad átfogó képet MS mester alkotói környezetéről, a stílusát meghatározó művészeti régiókról, valamint a 15–16. század fordulójának magyar történelméről is. A már ismert művek mellett, MS mester több újonnan beazonosított alkotását is megismerhetik a látogatók. Sőt a kurátorok javaslatot tesznek a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb rejtélyének feloldására, hogy vajon ki rejtőzhet az MS monogram mögött. Reméljük, hogy az esztergomi Keresztény Múzeummal közösen rendezett, több mint 20 kölcsönző intézmény közreműködésével létrejött tárlat ezzel új fejezetet nyit az MS mester kilétére és művészetére vonatkozó sok évtizedes kutatásban.

A kiállítás előkészítésekor történészek, művészettörténészek és restaurátorok dolgoztak együtt azon, hogy meghatározzák az MS mester körülvevő művészeti közeget és rekonstruálják a selmecbányai oltárképek társadalmi, történelmi és egyházi hátterét. Az elemzések és vizsgálatok eredményeként a kiállítás tisztább képet ad MS mesterről: egy sor új festményen és rajzon azonosítja a művész keze nyomát, egyúttal bemutatja azt az izgalmas stíluskritikai attribúciós folyamatot is, amely – kutatói műhelymunkaként – többnyire rejtve marad a múzeumlátogatók előtt. Az újonnan attribuált művek segítségével nyomon követhetjük MS mester tevékenységének helyszíneit: a nürnbergi pályakezdést, majd a bécsi letelepedést, és az ott felépített sikeres karriert.

A tárlat első szekciója a 15–16. század fordulójára kalauzolja el a látogatót, és a Jagelló-kor bemutatásával szolgáltat történeti hátteret MS mester munkásságnak megértéséhez. A történeti bevezetőt követő kiállítási egység a selmecbányai főoltárt helyezi középpontba. MS mester fő műve mellett a szekció felvillantja a Felvidék bányavárosok mindennapjait is.

A selmecbányai oltáron kívül eddig mindössze egyetlen művet ismertünk, amelyen MS mester elhelyezte a monogramját: egy zenélő szerelmespárt ábrázoló rajzot. Ez a mű és az MS mester inaséveiről tanúskodó újonnan azonosított gyakorlólapok állnak a tárlat következő részének fókuszában. Ez a kiállításrész nagy hangsúlyt fektet a művész és Dürer kapcsolatára is. MS mester korai rajzainak számos részletét Albrecht Dürer műveiről vette át, metszetekről és olyan rajzokról, amelyekhez csak a német mester közvetlen környezetében, Nürnbergben férhetett hozzá.

A következő egység középpontjában Paul Vinck és Anna Heckl epitáfiuma áll, amely talán a legfontosabb új mű, amelyet MS mesternek tulajdonítunk. Külön szekció foglalkozik a bécsi Szent István-székesegyház, valószínűleg szintén MS mester által festett, két női szentet ábrázoló falképegyüttesével, valamint Alexius Funck és Margarethe Stainer 1520-as években készült bécsújhelyi epitáfiumával.

A tárlat látványos záró szekciója MS mester Magyarországon őrzött alkotásain végzett készítéstechnikai és anyaghasználati kutatásokat mutatja be. A látogatók képet kaphatnak arról, hogy a restaurátorműhelyekben milyen komplex vizsgálatoknak vetik alá a több száz éves műtárgyakat és ezek hogyan segítik a művészettörténészek munkáját.

A kiállítás Jagelló-kori történeti részének kurátora Buzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója. A kiállítás MS mesterrel foglalkozó részének kurátorai: Endrődi Gábor művészettörténész, az ELTE BTK docense, Pattantyús Manga művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményvezetője és Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, az esztergomi  Keresztény Múzeum munkatársa, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem docense.

A kiállítás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében valósul meg. 

Főtámogató: Szerencsejáték Zrt.
Partner: Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek
Együttműködő partnerek: Hotel Oktogon, Volkswagen