Mindfulness a múzeumban. Művészet és spiritualitás

„A művészet, hasonlóan a tudományhoz vagy a filozófiához, a megismerés forrása.” (Antoni Tàpies)

A 20. század második felének egyik meghatározó alkotója nem arra törekedett, hogy a hagyományos értelemben szép vagy harmonikus képet fessen a világról. Tàpies alkotásai elutasítják a felszínt és mögé, a lét mélyebb rétegeibe invitálnak. A grafikáin megjelenő nyomok, bevágások, karcolások, kéznyomok, valamint az absztrakciót átfonó figurális és szöveges elemek mind az idő múlásáról, az emberi jelenlétről és a keleti filozófiák inspirálta csendről szólnak. Tàpies-nél az üresség nem egyszerű hiányt jelentett, hanem olyan nyitott teret, amely lehetőséget ad az elmélyülésre és a belső figyelemre és az új jelentések megszületésére.

„Mi egy jel? A belső interpretációnk vagy valódi külső iránymutatás? Ezen a mindfulness programon a tudatos jelenlétet gyakoroljuk, figyelmünket a jelen pillanatra irányítjuk és hozzuk haza a száguldó mindennapokba, ahol a teendőink mellett megfér a csend, a törekvésünk mellett van helye a tökéletlenségnek és a bizonytalanságunk nem szorítja ki a reményt. Szimbólumok kísérnek, gyakorlatok tartanak, miközben időn és téren át utazunk önmagunk felé. Szimbólumok kísérnek, gyakorlatok tartanak, miközben időn és téren át utazunk önmagunk felé.” (Kovács Eszter)

Kovács Eszter, a Mat on the Moon alapítójának egyedülálló, a Művészet és spiritualitás kabinetkiállításához kapcsolódó programja Antoni Tàpies grafikáit használja kiindulópontként az érzékelés és a belső figyelem elmélyítésére.