Elhivatottak – Magyar képzőművésznők a 20. század első felében

A nevesebb alkotók – Anna Margit, Dénes Valéria, Ferenczy Noémi, Gedő Ilka, Gráber Margit, Korb Erzsébet, Kövesházi Kalmár Elza, Lesznai Anna, Schaár Erzsébet, Szántó Piroska és Vajda Júlia – mellett számos kevésbé ismert művész (például az Új Nyolcak művészcsoport) alkotásait is felvonultatja a tárlat. A kiállításon a művészi kiteljesedést külföldön kereső, de napjainkra már nemzetközi hírű alkotók – Beöthy-Steiner Anna, Gross-Bettelheim Jolán, Anton Prinner és Reigl Judit – művei is láthatók.

Az elmúlt években egyre jelentősebb figyelem irányul Magyarországon a női életművekre, de nagyszabású, sok szempontot körbejáró válogatást első alkalommal mutat be hazai múzeum.

A 19. század végén a művészeti világ alapvetően arra a meggyőződésre épült, hogy művész csak férfi lehet, a művésznő pedig legfeljebb műkedvelő. Ennek a szemléletnek a megváltozásához – amelyet korabeli, tudományosnak tűnő érvekkel is igyekeztek alátámasztani – az előítéletek felszámolására, az intézményi korlátok lebontására és a társadalmi szerepek átalakítására volt szükség, amely komoly kihívást jelentett. A 19–20. század fordulóján már Magyarországon is több, jól képzett női képzőművész alkotott, akik a művészeti élet különféle színterein – művésztelepeken, kiállításokon és művészcsoportokban – tűntek fel. A művészeti élet irányításába még sokáig nem volt beleszólásuk, tartotta magát az a nézet, amely a művészetet a férfi géniuszhoz kapcsolta, de a változás elindult: a következő évtizedekben a női alkotók egyre határozottabban kértek maguknak teret.

A kiállítás központi gondolata a szimbolikus és valós térfoglalások bemutatása: a nők kilépése az otthon világából a nyilvánosságba, az eredetileg nem nekik fenntartott nagy műfajok, technikák meghódítása, a művészi identitásuk kifejezése. Az 1900 és 1950 között készült alkotások témáinak jelentős részénél – enteriőr, akt, portré, anya gyermekkel, nagyváros − markánsan megmutatkoznak a női alkotók eredeti, a férfiakétól eltérő nézőpontjai.

A tárlat nem csupán a jól ismert életművekre kívánja felhívni a figyelmet, hanem fontos célja, hogy olyan, mára részben vagy teljesen feledésbe merült alkotókat is megismerjen a közönség, akiket saját koruk számontartott, munkásságuk később mégis háttérbe szorult, mint Baranyai Ilona, Bacher Rózsi, Barta Mária, Endresz Alice, Földes Lenke, Kampis Margit, Kalivoda Kata, Kiss Vilma, Kósa Mária, Lóránt Erzsébet és Zemplényi Magda életműve.

A kiállítás a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében valósul meg.

A kiállítás főtámogatója a Bauhaus Szakáruházak Bt.

A tárlat partnere a Liszt Ünnep.

A kiállítás együttműködő partere a Hilton Garden Inn Budapest City Centre és a Porsche Hungaria Kft.

Kurátorok: Dr. Kopócsy Anna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének oktatója és Drienyovszki Zsófia, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria művészettörténész munkatársa.