De nekem nincs ritmusérzékem!
workshopvezető: Joós Andrea
workshopvezető: Franczia Dániel
Minden alkalom egy-egy ilyen tévképzetet vesz célpontba, és mind zenei, mind pedig intellektuális élménnyel segít felismerni, hogy miért fölöslegesek, kártékonyak, de leginkább hamisak ezek a tanult gátak. Megismerkedünk a tévhitek eredetével, hatásmechanizmusával és következményeivel, valamint élményoritentált formában megtapasztaljuk, hogyan tudunk ezeken a mesterséges határokon átlépni és kapcsolatba kerülni a zenével.
Ha a focipályán nagy ívben érkezik feléd a labda, tudni fogod, mikor fog hozzád elérkezni. Ha meglátod az állomásra érkező vonatot, meg tudod ítélni, hogy futva eléred-e a szerelvényt, vagy már kár a gőzért, mész a következővel. Ha sikerült elérned a vonatot, együtt tudod kopogni a hanggal a sínpárok csatlakozásának jellegzetes kattogását, ahogy áthalad felettük a vonatkerék. Ezekre mind az időérzékünkkel vagyunk képesek, a ritmusérzék pedig nem más, mint absztrahált időérzék. Ebből világosan kiderül, hogy úgy, ahogy a hallást és a hangképzést egy skálán kell elképzelnünk, a ritmusérzékkel sincsen másképp. Derítsd ki, melyik pontján állsz ennek a skálának, és ami fontosabb: tapasztald meg, mennyi zenei élményhez nyújt kulcsot az az időérzék, amire eddig azt mondtad - tévesen -, hogy nulla ritmusérzék.
A Tévképzetek Örvényében sorozat harmadik alkalmának előadói Joós Andrea élménybiológus, és Franczia Dániel, közel-keleti és balkáni ütőhangszerekkel foglalkozó zenész.